7. levél (1999. március)

Legutóbbi levelem megírása után rögtön hazautaztam Magyarországra, hogy együtt Karácsonyozzunk a családdal. Nagyon jól éreztük magunkat, bár kevés volt az a 3 hét, nem is tudtunk mindenkivel találkozni, pedig jó lett volna. Megpróbáltunk mindent bepótolni, ettük a magyar kajákat, voltunk színházban, operában és élveztük a japánnál több kategóriával jobb magyar TV műsorait.

Kicsit nyugtalankodtunk itt Japánban, hogy Dani jól fejlődik-e a magyar nyelv elsajátításában. Szerencsére az otthonlét nagyot lendített rajta. Erről jut eszembe, hogy Japánt sokáig ,,másik Magyarországnak'' hívta.

Január elején először én jöttem vissza, majd 2 nap múlva Bea és Dani. Így már kocsival tudtam kimenni értük a reptérre.

Igaz, hogy Hitachiban nincs sok érdekes látnivaló, de azért mindig találunk újabb jó helyeket. Ilyen például Uno Misaki, azaz a kormoránok sziklája. Nevét arról kapta, hogy van egy kis szikla a tengerben a parthoz közel, amin télen kormoránok tanyáznak. A biztonság kedvéért azért a parton ketrecben is meg lehet nézni a madarakat. Van itt egy szép strand, egy nagy szálloda és ami számunkra legfontosabb egy jó játszótér műfüves szánkópályával. Érdekes módon japánban kevés játszótér van. A mi lakásunk környékén nincs is normális, így kénytelenek vagyunk 30 percet autózni pl. Uno Misakiba. De legalább érdemes, mert Dani és persze én is és Bea is nagyon élvezzük a csúszkálást.

Január 24-én meghívott ebédre minket a Kamada házaspár. Ez említésre méltó, mert hagyományos japán újévi menü volt. Ennek lényege, hogy sok kis harapnivaló és mindent el lehet készíteni már pár nappal újév előtt. Így a háziasszonynak nem kell dolgoznia újévkor. A mostani év a kínai időszámítás szerint (amit átvettek Japánban) a nyúl éve, ennek megfelelően nyúl alakú tányérkákból ettünk. Február elején ismét elmentünk a környék legnagyobb nevezetességéhez a Fukuroda vízeséshez, ezúttal azért, mert be volt fagyva. Sajnos vasárnap mentünk, így a sok japántól nem is nagyon láttuk a vízesést, de végül azért odafurakodtunk.

Gyönyörű volt. Egy 30 m széles és 30 m magas sziklafal tele jégcsappal. Február 3-án elromlott a negyedik hűtőszekrényünk is, amit a ,,riszákuru sopu''-ban (recycle shop) vettünk. Egy darabig próbáltam javítgatni, de menthetetlen volt. Elmentünk tehát ugyanabba a boltba és kinéztünk egy másikat. Jelentőségteljesen mondtam a tulajnak japánul, hogy azért akarunk másikat venni, mert amit itt vettünk a múltkor, az elromlott. Sajnos ettől sem lett olcsóbb, 14 500 yent kellett fizetni. Ráadásul utóbb kiderült, hogy vagy csak hűt egyfolytában és akkor minden megfagy, vagy nem hűt egyáltalán és minden kiolvad.

De szerencsére ezen sikerült 1 heti szívós munkával változtatni, és azóta jól működik.

Február közepén 4 napos kirándulást tettünk Sendaiban. Ez egy 1 milliós város tőlünk északra 220 km-re. Az apropót az adta, hogy még decemberben találkoztam Tokyóban egy magyarral, aki ott lakott. Tibor vegyész és 10 hónapig dolgozott a sendai egyetemen, egyébként a BME-n tanít. Sendaiba 6 órai autózás után érkeztünk. A szálloda szuper elegáns volt, a legfelső 12. emeleten laktunk kétágyas szobában, Danikának kértünk kiságyat.

Délután a belvárosban csúszkáltunk a metsző hidegben. Szép, fedett, átriumos utcákon jártunk, nézelődtünk. Este találkoztunk Tiborral. Együtt vacsoráztunk és feljött a szállodába beszélgetni, úgyhogy éjfélkor kerültünk ágyba. Pénteken a várost néztük meg. A város alapítójának, Date Masamunénak mauzóleumát, az Aoba várat, melyet ő építtetett, de alig maradt meg belőle valami, a Sendai City Museumot és két szép szentélyt a belvárostól távolabb. A múzeumban volt filmvetítés és játékmúzeum, ahol sokféle hangszert, fajátékot ki lehetett próbálni. Sőt fel lehetett próbálni harci páncélt és kimonót is, részben fel is próbáltuk.

Szombaton Matsushimát néztük meg, Tibor is velünk jött. Hideg szeles, de napsütéses délelőtt értünk oda. A hely a sok apró, növénnyel benőtt szigetről híres, melyek buddhista elmélkedő helyül szolgáltak.

Délben felültünk egy sétahajóra, ami a szigetek körül hajókázott 50 percig.

Danika első tengeri hajóútja volt ez egyben. Ebéd után nézelődtünk, amikor elkezdett esni a hó és egyre intenzívebben esett. Hóesésben vágtunk neki a harmadik sziget bejárásának, amihez híd vezetett. Danika nagyon élvezte a havat, topogott a hóban, megfogta, picit hógolyóztunk, bár nem hullott nagy mennyiség.

Vasárnap megnéztünk Sendaiban egy 100 m magas hófehér Buddhát. Mellette éppen antik bolhapiac volt, vettünk néhány dolgot, köztük Danikának kis kimonót. Végül egy 55 m-es vízesést néztünk meg a várostól távolabb, hószállingózás közepette, metsző hidegben.

Ünnepek

Január 1. Újév.

Ez kb. ugyanaz, mint otthon. Bár érdekes, hogy itt ez a legnagyobb családi ünnep, ilyenkor utazik mindenki haza, hogy együtt ünnepeljen a nagy család. Nagy szilveszteri bulik nincsenek. 31-dikén éjfélkor a shinto szentélyben ,,mise'' van és kongatják a harangot. Aki ekkor nem megy el, az 1-jén reggel megy a szentélybe. Utána nagy zabálás. Az utcákon babmuszdíszeket állítanak, olyat, mint egy virágkompozíció.

Január 15. Coming-of-Age Day, felnőtté válás napja.

Japánban az ember 20 éves korától számít felnőttnek. Ekkortól szavazhat, vehet alkoholt és dohányt. Más kérdés, hogy mivel mindent lehet kapni automatából is, ez nem akadályoz meg senkit az ivásban és dohányzásban. Főleg az utóbbi nagyon népszerű. Ezen a napon felnőtté avatási ünnepségeket tartanak, a fiúk öltönyben vannak, viszont a lányok szinte kivétel nélkül speciális kimonóban. Egyes helyeken olyan szokás is van, hogy a fiúk megfürdenek az ilyentájt 10 fok körüli tengerben, vagy hideg vízzel locsolják magukat egy szál ágyékkötőben kint a fagyban.

Február 3. Setsubun, szelleműzés.

Ezen a napon kell kiűzni a rossz szellemeket a házból, illetve magunkból. Ördögmaszkot kell feltenni és egymást megdobálni pirított szójababbal, így eltávoznak a rossz szellemek a házból és nem hoznak ránk rosszat. Utána pedig életkorunknak megfelelő darabszámú babot meg kell enni. Mi is jól kidobáltuk a szellemeket a házból. Danika nem volt hajlandó felvenni az álarcot, de a dobálásban benne volt nagyon is. A szobában mindenhol volt bab, kb. 15 perc alatt lehetett összetakarítani. Danika tiltakozott a takarítás miatt, tetszett neki, hogy mindenütt bab volt, amerre nézett.

Február 11. National Foundation Day, Japán alapításának napja.

Ha jól számolták, akkor ezen a napon ült a trónra Japán első császára Jimu, valamikor jó régen.

Február 14. St. Valentin napja.

Abszolút import ünnep, 1958-ban találták ki a csokoládégyárosok. E napon csak a lányok adnak csokit a fiúknak. De azért illik adni a férfi főnöknek is. Amúgy itt nem számít férfias dolognak csokit enni, nem is nagyon esznek.

Március 3. Hina matsuri, Hina baba fesztivál.

Igazából ez a nap a lányok napja. Minden lány születése után kap egy készlet babát, amivel azonban játszani nem lehet, csak minden március 3. előtt ki kell állítani a szobában. A babák 1000 évvel ezelőtti császári párt ábrázolnak korabeli öltözetben és díszes kísérettel, szolgákkal, zenészekkel. Akár 15-20 baba is lehet, mind aprólékosan kidolgozva egy nagy lépcsős állványon. Egy ilyen készlet ára 150-500 ezer yen, azaz 1 millió forint is lehet, az anyai nagyszülőknek kell megvenni. Nagy csapás. Március 3-án gyorsan el kell csomagolni, különben vénlány marad a gyermek.

Március 14. White day.

1/Valentin nap. Ilyenkor kell viszonozni a fiúknak a Valentin napi csokit. Ezt egy marshmallow gyáros találta ki, ezért a név, de az ma már nincs, csak csoki, virág, ilyesmi.

Március 20. vagy 21. Shunbun no Hi, Vernal Equinox Day.

A tavasz kezdetének napja, ez is munkaszüneti nap. Senki semmi különöset nem csinál, otthon pihen, vagy shoppingol.

Április 29. Midori no Hi, Green day.

Ez az előző császár születésnapja. Azért zöld, mert a császár szerette a természetet. Csak azért ünnep, mert ezzel a nappal kezdődött a Golden Week még az előző császár idejében. Egy hét alatt 4 különböző ünnep jött össze és ez vált a legnagyobb ünneppé. Mindenki ekkor megy szabadságra, megáll az élet. Ezt nem lehetett megszüntetni csak azért, mert új császár lett. Még a bankautomatákat is bezárják.

Május 2 vagy 3. Hachiju-hachiya, 88 éj.

(a tavasz első napja után). Ekkor kell kezdeni a rizs palántázását és a teaszüretelést.

Május 3. Az alkotmány ünnepe.

1947-ben született meg a legújabb.

Május 5. Gyermeknap.

Mivel a lányoknak van külön napjuk, valójában ez inkább a fiúk napja. Nekik is jár babakészlet, csak ezek szamurájok harci felszerelésben.

Az árfekvés hasonló, mint a lányoknál. Ezenkívül ki kell akasztani néhány selyempontyot a tetőre, hogy fújja őket a szél. Olyanok, mint a szélzsák a reptéren, csak sokkal nagyobbak és ki vannak festve pontynak. Koi nobori a neve.

Május 9. Anyák napja.

Amerikai import, a II. Világháború alatt be volt tiltva.

Június harmadik vasárnapja.

Apák napja. Szintén amerikai import.

Július 20. A tenger napja.

Mivel a tengernek nem volt még munkaszünetes napja, meg júliusban egyetlen munkaszünetes nap sem volt, 1996 óta ez is ünnep.

Augusztus közepe. Urabon.

Ilyenkor jönnek el a házhoz az elhunyt rokonok szellemei. Ez is nagy családi összejövetel, kitakarítják a házat és a házi oltárra ételt, italt tesznek.

Szeptember 15. Keiro no Hi, Öregek napja.

Ez is elég friss, 1966 óta ünnep.

Szeptember 23. Ősz napja.

Ez a halottak napjának felel meg. A temetőben a kb. 1 millió forintos márvány sírokra ételt és italt tesznek (pl. dobozos sört, egy fürt banánt, stb.).

Október 10. Taiiku no Hi, Sports Day.

A Tokyói Olimpiai játkékok emlékére kinevezett munkaszüneti nap. Az iskolákban sportversenyeket rendeznek, más nem nagyon törődik vele, otthon fekszik.

November 3. A kultúra napja.

Ezen a napon hirdették ki az új alkotmányt 1946-ban, ami csak május 3-dikán lépett életbe, az külön ünnep.

November 15. Shichi-go-san, 7-5-3.

Ez a nap a 3, 5 ill. 7 éves fiúk és lányok napja. Régen a fiúk és lányok haját 3 éves korukig leborotválták. A fiúk 5 éves koruktól viseltek hakamát (fiú kimonóféle). A lányok 7 éves koruktól viseltek obit, széles övet a kimonóhoz. Manapság az ilyen korú gyerekek ekkor kapnak kimonót, nagy családi fényképezkedés zajlik (több hónappal előbb be kell jelentkezni a fotóshoz) és elmennek a shinto szentélybe.

November 23. Kinro Kansha no Hi, A munka ünnepe.

Régebben betakarítási ünnep volt, de igazodtak a világhoz.

December 23. A császár születésnapja.

Ezt azt hiszem nem kell magyarázni. Nekünk jól jött a Karácsony miatt, amikor itt dolgoznak az emberek.

Az ünnepekről bővebben is olvashattok:
http://jin.jcic.or.jp/kidsweb/calendar/calendar.html