A logikai szita alkalmazásaNémeth ZoltánFeladat: Adott egy szórakozott titkárnő, akinek az a feladata, hogy öt adott levelet tegyen bele a hozzájuk tartozó öt borítékba. Hányféleképpen tudja végrehajtani ezt a feladatot ,,teljesen rosszul'', azaz oly módon, hogy semelyik levél se a neki megfelelő borítékba kerüljön? Megoldás:
Az összes lehetőség száma
Számoljuk össze, hány ilyen elrendezés van. Az egy jó helyre kerülő
levelet
Ez a számítás azonban sánta. Jól számoltuk azon eseteket, amikor pontosan egy levél kerül jó helyre, de egynél többször vettünk számításba minden olyan elrendezést, amelyben egynél több levél kerül jó helyre. Így tehát a legalább két találatot tartalmazó elrendezéseket újra kell számolni. Koncentráljunk most azon elrendezésekre, amelyekben pontosan kettő darab levél kerül jó helyre. Az összes esetek megszámolásakor ezeket egyszer számoltuk, az utána következő levonás során azonban kétszer. Azaz, mivel a végeredményben ezeket 0-szor számolva szeretnénk látni, az előbbi eredmény-jelölt kifejezéshez még egyszer hozzá kell adni ezeket az eseteket.
A pontosan két találatot tartalmazó esetek megszámolása helyett a
legalább két találatot tartalmazó eseteket számoljuk meg. Az
előbbihez hasonló gondolatmenetet követve válasszuk ki azt a két
levelet, amelyek megfelelő borítékba kerülnek (erre
A feladatra adandó válasz számításában ekkor a következő
kifejezésnél tartunk:
A további gondolatmenet egyébként teljesen ugyanaz, mint az
eddigiek, az egyértelműség kedvéért még egy iteráció kigondolását
áttekintjük. Koncentráljunk most azokra az elrendezésekre,
amelyekben pontosan három darab levél kerül jó helyre. Az
összes esetek megszámolásakor ezeket egyszer vettük figyelembe.
Utána minden ilyen esetet levontunk háromszor (
Itt már érezhető az általánosítás: a pontosan Stb. A végeredmény ezek alapján:
![]() ![]() Mindez persze egyszerűbben is kijön, legalábbis n=5 esetén, lásd itt, ez a módszer azonban általánosítható n darab levél esetére is. A fentiekben vázolt gondolatmenet segítségével könnyű belátni, hogy a teljesen rossz elrendezések számának és az összes lehetséges elrendezés számának aránya 1/e-hez tart, ha n tart a végtelenhez. |