A számítástudomány alapjai

Ez az előadás a villamosmérnök alapképzés (BSc program) VISZAA05 neptun-kód alatt szereplő, 5 kredites tárgyához tartozik. A szakot ebben a félévben kezdő hallgatók ezt az elméleti kurzust és egy hozzá tartozó gyakorlatot vegyenek fel, csakúgy mint mindenki más, akinek nincs érvényes SzA aláírása, de a félév végén vizsgázni szeretne. A korábban tanított, 4 kredites VISZAA02 tárgyhoz vizsgakurzus tartozik. Ezt azok a hallgatók vehetik fel, akiknek érvényes VISZAA02 aláírásuk van, és csupán vizsgázni szeretnének. Akik tehát a vizsgakurzust veszik fel, azok nem vesznek fel gyakorlatot, és a félév végén 4 kreditért vizsgáznak. Természetesen érvényes aláírás birtokában is fel lehet venni a VISZAA05 kurzust (egy hozzá tartozó gyakorlattal), ám ekkor csakis az aláírás újbóli megszerzése után lehet vizsgázni, értelemszerűen 5 kreditért.

A két kurzushoz természetesen külön tételsorok tartoznak: egy a VISZAA05-höz és egy a régi VISZAA02-höz.

A kari vezetés rendelkezésének megfelelően a gyakorlatokon kötelező a részvétel mindazok számára, akik azt felvették. Akinek a tárgy adatlapján meghatározottnál (ebben a félévben 4-nél) több hiányzása bizonyítható, az nem szerezhet sem aláírást, sem kreditet a VISZAA05 tárgyból. Ez tehát azt jelenti, hogy hiába van érvényes aláírása valakinek: ha felveszi a gyakorlatot, de nem látogatja a foglalkozásokat, akkor nem vizsgázhat.

A félév során két zárthelyi lesz. Mindkét zárthelyi 90 perces és hat darab, egyenként 10 pontot érő feladatból áll. A zárthelyin 50 pont megszerzése jelent 100%-os teljesítményt. Aki ennél is többet ér el, annak az 50 pont feletti részt IMSC pontokban írjuk jóvá.
A zárthelyikre osztályzatot nem adunk, hanem az azokon szerzett pontszámokat konvertáljuk aláírásra ill. a szerzett összpontszámot számítjuk be a vizsgajegybe. A zárthelyi megírásakor az alábbi szabályok betartását követeljük meg.

Kérjük, hogy mindazon hallgatók, akikre a dolgozatíráskor speciális szabályokat kell alkalmazni, legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt jelezzék ezt a tárgy előadóinak.

A félév végi aláírást az szerzi meg (vagyis a szóbeli vizsgára az jelentkezhet), aki az alábbi három feltétel mindegyikét teljesíti:

A két zárthelyi mellett lesz még két pótlási alkalom: elsőként a pótlási héten egy pótzárthelyi, majd a vizsgaidőszak első hétében egy aláíráspótló vizsga fedőnevű, újabb lehetőség. Ezek mindegyikén újból meg lehet írni akár az első, akár a második zárthelyi dolgozatot, de egyszerre csak az egyiket. A dolgozat újbóli megírása természetesen nem azt jelenti, hogy a feladatsorok azonosak volnának. Mindhárom alkalommal ugyanazt az anyagrészt kérjük számon az adott zárthelyin és - a szándékunk szerint - ezek egyforma nehézségűek. E két pótlási alkalmat lehet tehát felhasználni az elmulasztott zárthelyik teljesítésére vagy egy korábban már megírt dolgozat eredményének a javítására. Ha valaki egy korábban már megírt dolgozatot teljesít újra valamelyik pótzárthelyin, akkor az újonnan szerzett pontszáma lesz érvényes (akkor is, ha az rosszabb, mint a korábbi), azzal a kivétellel, hogy egy már megszerzett aláírást nem lehet elveszíteni. Konkrétan: ha valaki már teljesítette az aláíráshoz szükséges feltételeket, majd egy javítónak szánt pótzárthelyin olyan eredményt ér el, hogy ezáltal az aláírása elveszne (akár azért, mert nem ért el 18 pontot, akár mert az összpontszáma 48 alá csökken), akkor ettől az aláírása még megmarad és a vizsga eredményébe 48-as ZH összpontszám számít.

A pótzárthelyiken mindenki szabadon eldöntheti, hogy az első és a második zárthelyik közül melyiket kívánja pótolni vagy javítani, így annak sincs akadálya, hogy valaki mindkét pótlási alkalommal ugyanannak a dolgozatnak a pótlását (vagy javítását) kísérelje meg.

A pótzárthelyire nem szükséges a neptunban jelentkezni: azon mindenki a saját döntése szerint részt vehet, az "aláíráspótló vizsgán" viszont csak az vehet részt, aki arra a neptunban jelentkezik.

Az aláíráspótló vizsga időpontja (körülbelül a szorgalmi időszak közepétől) a neptunból deríthető ki. Az aláíráspótló vizsgán írt dolgozatokat még aznap kijavítjuk és biztosítjuk abba a betekintést. (Ennek a pontos időpontját a dolgozatírás közben hirdetjük ki.) A dolgozatok eredményei (legkésőbb a következő napon) a tárgy honlapjára is felkerülnek. Aki a megtekintésen nem tud megjelenni, az a dolgozatát kérésre később is megnézheti, de ekkor már a dolgozat pontozásán nem tudunk változtatni.

Vizsgázni csak az jöhet, aki a neptunban jelentkezett az adott vizsgaalkalomra, továbbá a vizsgára jelentkezéshez érvényes aláírással rendelkezik. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a neptun csak a vizsgára jelentkezett hallgatók eredményeinek a felvitelét engedélyezi, így nincs lehetőségünk olyan hallgatót vizsgáztatni, aki bármilyen okból nincs a neptun által generált vizsgalapon. A jelentkezések és lemondások a vizsgát megelőző napon 12 órakor lezárulnak. Elővizsgát nem tartunk.

A vizsga ebből a tárgyból szóbeli. A vizsga megkezdésekor a vizsgázónak kisorsolunk egy tételt a tárgyhoz tartozó, a vizsgatételsorból. Ennek a kidolgozására (vagyis a szóbeli felelethez egy vázlat vagy bő jegyzet elkészítésére) legalább 45 percet biztosítunk. Negyvenöt perc felkészülési idő letelte után a vizsgáztató abban az esetben is elkezdheti a vizsgáztatást, ha a hallgató még nem jelezte, hogy elkészült. A felelet abból áll, hogy a vizsgázó egyrészt a jegyzeteire támaszkodva részletesen beszámol a húzott tételben található tananyagról, másrészt a vizsgáztató néhány szúrópróbaszerű, a tananyag további részével kapcsolatos kérdésére válaszol. (A vizsga sikerességéhez tehát nem elég a kihúzott tétel ismertetése, az fent említett további kérdésekre is kell tudni válaszolni.) Az elégséges megszerzésének feltétele, hogy a vizsgázó az anyagban szereplő minden lényeges (a tételsorban félkövéren szedett) definíciót és tételt pontosan ki tudjon mondani, illetve tudjon értelmezni. Ugyancsak szükséges, hogy a nem vastagon szedett részek esetében is legfeljebb egy-két hiányossága legyen a vizsgázónak. Ennél több viszont nem is kell a ketteshez, azaz a tételsorban szereplő tételek bizonyításainak ismerete csak a közepes vagy jobb jegy megszerzéséhez szükséges. Ha valaki az egyszerűbb bizonyításokat is tudja, akkor jók az esélyei a hármas szóbeli feleletre. A négyes vagy ötös felelethez (esetleg kisebb-nagyobb segítséggel) már a nehéz bizonyításokat is el kell tudni mondani (és persze érteni is kell azokat). A vizsgán számítani kell arra is, hogy a zárthelyik által le nem fedett anyagrészből bizonyosan kap kérdést a vizsgázó.

A vizsgajegy a két zárthelyi eredményének ill. a vizsgán nyújtott szóbeli teljesítménynek a súlyozott átlaga, amiben a zárthelyik összeredményének súlya 2, a szóbeli vizsgáé pedig 3. Ha a szóbeli vizsga elégtelen, akkor a vizsgajegy is elégtelen (függetlenül a zárthelyik eredményétől). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a zárthelyik eredményei alapján egy 19 és 40 közötti "hozott pontszámot" számítunk ki, ami a két ZH (IMSC pontok nélküli) összpontszámának 40%-a, és ehhez adódik a szóbeli vizsgán szerezhető, legfeljebb 60 pont. Ha a szóbeli részen szerzett pontszám 24-nél kevesebb, akkor a vizsgajegy elégtelen, egyébként pedig a hozott pontszám és a vizsgán szerzett pontok összegéből az alábbiak szerint számítjuk a vizsgajegyet: 40 és 54 pont között elégséges, 55 és 69 pont között közepes, 70 és 84 pont között jó, végül 85 és 100 pont között jeles.

Aki elégtelenre vizsgázik, az egy ízben ismétlő vizsgát tehet amennyiben a vizsgaidőszak hátralévő részében még van meghirdetett vizsgaalkalom és arra tud jelentkezni. Sikeres vizsga esetén is tehető javító vizsga. Ismétlő ill. javító vizsga esetén a zárthelyikből származó eredmények változatlan módon érvényesek. A férőhelyek függvényében további ismétlő/javító vizsgára is van lehetőség, azonban ugyanabban félévben csupán két vizsga díjmentes: a harmadik alkalomtól ez díjköteles, amit a neptun kiszámláz. Érdemes bölcsen élni ezzel a lehetőséggel, tudva, hogy aki ugyanazon tárgyból hat vizsgán is elégtelen eredményt ér el, azt az egyetem tanulmányi okból elbocsátja.

A vizsgákat megelőző konzultáción a vizsgára való készülés közben felmerült kérdéseket lehet feltenni. A konzultációk időpontja és helyszíne a neptunban szintén megtalálható, de a konzultációra nem kell (és nem is lehet) jelentkezni. A konzultáción bárki részt vehet, nem csak az, aki az éppen soron következő vizsgára jelentkezett.

A vizsgán (ebből a tárgyból) nem szükséges alkalmi viseletben megjelenni. A hallgató (egyébként civilizált) öltözködése a vizsga eredményét semmilyen tekintetben sem befolyásolja.

Összegyűjtöttünk néhány hasznos tanácsot a sikeres vizsgázást megkönnyítendő.

Kurzuskód	Időpont	Előadó	Terem
1	hétfő 8:15-10:00	Fleiner Tamás (fleiner@cs.bme.hu)	Q I

Kurzuskód	Időpont	Gyakorlatvezető	Terem
11	szerda 10:15-11:45	Fleiner Tamás	IB139
12	szerda 10:15-11:45	Kaszanitzky Viktória	E302
13	szerda 10:15-11:45	Drótos Márton	IB147
14	szerda 10:15-11:45	Mihálka Zsuzsanna	E404
16	péntek 12:15-13:45	Holczer András	IB139
18	péntek 12:15-13:45	Paulovics Zoltán	IB145
19	péntek 8:15-9:45	Fleiner Tamás	IB139
20	péntek 8:15-9:45	Kaszanitzky Viktória	IB140
21	péntek 8:15-9:45	Nguyen Hai	IB138
22	péntek 8:15-9:45	Tóth Nikolett	IB145
I1 (IMSC)	péntek 8:15-9:45	Recski András	IB134
I2 (IMSC)	csütörtök 15:15-16:45	Fleiner Tamás	IB134
Rendszeres konzultáció	kedd 14:00-15:00	Csákány Rita	IB217.1

A számítástudomány alapjai

2017/18 első félév

Extra stressz!!