A vizsga ebből a tárgyból szóbeli. A vizsga megkezdésekor a vizsgázónak kisorsolunk egy tételt a tárgyhoz tartozó, a vizsgatételsorból. Ennek a kidolgozására (vagyis a szóbeli felelethez egy vázlat vagy bő jegyzet elkészítésére) legalább 30 percet biztosítunk. A felkészülési idő letelte után a vizsgáztató abban az esetben is elkezdheti a vizsgáztatást, ha a hallgató még nem jelezte, hogy elkészült. A felelet abból áll, hogy a vizsgázó egyrészt a jegyzeteire támaszkodva részletesen beszámol a húzott tételben található tananyagról, másrészt a vizsgáztató néhány szúrópróbaszerű, a tananyag további részével kapcsolatos kérdésére válaszol. (A vizsga sikerességéhez tehát nem elég a kihúzott tétel ismertetése, az fent említett további kérdésekre is kell tudni válaszolni.) Az elégséges megszerzésének feltétele, hogy a vizsgázó az anyagban szereplő minden lényeges (a tételsorban félkövéren szedett) definíciót és tételt pontosan ki tudjon mondani, illetve tudjon értelmezni.  Ugyancsak szükséges, hogy a nem vastagon szedett részek esetében is legfeljebb egy-két hiányossága legyen a vizsgázónak. Ennél több viszont nem is kell a ketteshez, azaz a tételsorban szereplő tételek bizonyításainak ismerete csak a közepes vagy jobb jegy megszerzéséhez szükséges. Ha  valaki az egyszerűbb bizonyításokat is tudja, akkor jók az esélyei a hármas szóbeli feleletre.   A négyes vagy ötös felelethez (esetleg kisebb-nagyobb segítséggel) már a nehéz bizonyításokat is el kell tudni mondani (és persze érteni is kell azokat). A vizsgán számítani kell arra is, hogy a zárthelyik által le nem fedett anyagrészből bizonyosan kap kérdést a vizsgázó.

A vizsgajegy a zárthelyi eredményének ill. a vizsgán nyújtott szóbeli teljesítménynek a súlyozott átlaga, amiben a zárthelyiedmény súlya 2, a szóbeli vizsgáé pedig 3. Ha a szóbeli vizsga elégtelen, akkor a vizsgajegy is elégtelen (függetlenül a zárthelyi eredményétől). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a zárthelyi eredményei alapján egy 16 és 40 közötti "hozott pontszámot"  számítunk ki, ami a ZH pontszámának 80%-a, és ehhez adódik a szóbeli vizsgán szerezhető, legfeljebb 60 pont. Ha a szóbeli részen szerzett pontszám 24-nél kevesebb, akkor a vizsgajegy elégtelen, egyébként pedig a hozott pontszám és a vizsgán szerzett pontok összegéből az alábbiak szerint számítjuk a vizsgajegyet: 40 és 54 pont között elégséges, 55 és 69 pont között közepes, 70 és 84 pont között jó, végül 85 és 100 pont között jeles.

Aki elégtelenre vizsgázik, az egy ízben ismétlő vizsgát tehet amennyiben a vizsgaidőszak hátralévő részében még van meghirdetett vizsgaalkalom és arra tud jelentkezni. Sikeres vizsga esetén is tehető javító vizsga. Ismétlő ill. javító vizsga esetén a zárthelyikből származó eredmények változatlan módon érvényesek. A férőhelyek függvényében további ismétlő/javító vizsgára is van lehetőség.

A vizsgákat megelőzően esetenként konzultációt tartunk. Itt a vizsgára való készülés közben felmerült kérdéseket lehet feltenni. A konzultáción bárki részt vehet, nem csak az, aki az éppen soron következő vizsgára jelentkezett. A vizsgán (ebből a tárgyból) nem szükséges alkalmi viseletben megjelenni.  A hallgató (egyébként civilizált) öltözködése a szóbeli vizsga  eredményét semmilyen tekintetben sem befolyásolja.