Elhunyt Rózsa Pál

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tanszékünk jogelődjének, a Villamosmérnökkari Matematika Tanszéknek korábbi vezetője, Dr. Rózsa Pál nyugalmazott egyetemi tanár, a BME professor emeritusa 2011. május 10-én, életének 87. évében elhunyt.

A temetésen Dr. Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora búcsúztatta:

            Drága Pali, mérnök, fizikus és matematikus nemzedékek matematika tanára, utóbb doktorandusz generációk Rózsa Pali bácsija, a 43 év óta munkahelyed, a Műegyetem munkatársai nevében búcsúzom. A mátrixelmélet és a numerikus módszerek nagytekintélyű professzora voltál, nemzedékek tanítója. Pontosan olyan, mint a legnagyobbak, - Reményik Sándor szavaival – „A végtelen falban … egy tégla, lépcső, min felhalad valaki más, Ekevas, mely mélyen földbe ás”. Tudásod, bölcsességed, munkásságod, elkötelezettséged, végtelen emberséged, kitartásod mély, jelent és jövőt építő nyomokat hagyott bennünk. Bennünk, munkatársaidban, diákjaidban, és a széles hazai és nemzetközi szakmai közvéleményben.

            Nagyszerű ember voltál, igen népszerű diákjaid és munkatársaid körében. Ma is emlékszem: egymás mellett ültünk a Kari Tanácson és a tanszékvezetői értekezleten. Kezdő tanszékvezető voltam, Te pedig tapasztalt egyetemi vezető, negyedszázaddal idősebb. Mégis partnernek tekintettél, nyitott és érdeklődő voltál, egyenrangú kollégának tartottál. Már akkor imponált nyitottságod, emberséged, a szolgálat iránti alázatod. Te művelted, megvalósítottad azt, amiről Szent-Györgyi Albert így ír: „Az, amit az iskolának el kell végeznie, elsősorban, hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson minket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük amit csinálunk, és segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Te ezzel az ajándékkal bocsátottad útjára diákjaidat: örök életre szóló ajándékot adtál.

            Nagy űrt hagysz magad után. Hiányzik, hogy nem találkozunk az I épület földszintjén vagy a liftben, és nem jegyzed meg, hogy szóljunk, ha már butaságot beszélsz. Nem tudom, hogy tartunk-e még doktori szigorlatot a VIK-en matematikából? Hiányodat sokáig és sokan fogjuk érezni, betölteni a betölthetetlent az segíti majd, hogy látjuk magunk körül munkásságod nyomát, a tudomány területén, amit együtt igyekszünk mi, itt körülötted állók tovább művelni, s amiben Te is jelen leszel Pali Bácsi, kollegáid és diákjaid, tanítványaid révén. Te a magad alkotásaidat beleépítetted azokba a lépcsőkbe, amin most mi is járunk. Kegyelettel emlékszünk mindig Rád. Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy most éppen odafent is tanítasz: az angyalokat lineáris algebrára. Ha mégsem, akkor kívánom: nyugodjál békében!

Dr. Rózsa Pál életrajza:

            Rózsa Pál 1925-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Toldy Ferenc gimnáziumban, egyetemi tanulmányait a Műegyetemen végezte, 1949-ben gépészmérnöki diplomát szerzett.

            1949-ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen lett tanársegéd a Borbély Samu által vezetett Matematikai Intézetben, 1950-ben a Közoktatásügyi Minisztérium Felsőoktatási Főosztályára került, ahol a műszaki egyetemek alaptárgyainak előadója lett. 1951-1955 köztött az MTA Alkalmazott Matematikai Intézetében volt Egerváry Jenő aspiránsa, később tudományos munkatárs, illetve főmunkatárs, 1960-63 között Egerváry utódjaként a Mátrixelmélet és alkalmazásai csoport vezetője. 1963-68 között a KFKI Matematikai Főosztályát irányította.

            1968-ban egyetemi tanárrá és a BME Építőmérnöki Kar Matematika Tanszéke vezetőjévé nevezték ki. 1978-ban átkerült a Villamosmérnöki Karra, ahol 1982-1990 között a Matematika Tanszéket vezette. 1974-86 között a BME Közművelődési Bizottságának elnöke is volt. 1995-ben történt nyugdíjazása óta a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Számítástudományi és Információelméleti Tanszékének volt emeritus professzora.

            Kutatási tevékenységének középpontjában a mátrixelmélet és a numerikus módszerek, továbbá ezek műszaki alkalmazásai álltak. Mintegy 120 publikációjának több, mint a fele az elméleti fizika, a műszaki mechanika, a hidak és szerkezetek mechanikája témakörökbe nyúlik át, de vannak társszerzős dolgozatai az elektrotechnikával, geotechnikával, a szabályozáselmélettel és a vegyipari alkalmazásokkal kapcsolatban is. Ő kezdeményezte a Bolyai János Matematika Társulat „Numerikus módszerek” nemzetközi konferenciasorozatát. Több, mint 50 konferencián volt előadó, gyakran meghívott előadó.

            Oktatási tevékenysége során mérnök, matematikus és fizikus hallgatók generációit tanította. Számos jegyzet, tankönyv szerzője, kiemelkedő a háromszor kiadásra került „Lineáris algebra és alkalmazásai” és a 2 éve megjelent "Bevezetés a mátrixelméletbe" című könyve. Több dolgozatban foglalkozott a matematika népszerűsítésével és a matematikaoktatás kérdéseivel is. Több amerikai és nyugat-európai egyetemen volt vendégprofesszor.

            Munkásságát 1979-ben a Brnoi Masaryk Egyetem ezüstérmével, 1985-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatával, 1995-ben a Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével, 2005-ben az Egerváry emlékplakettel ismerték el.