Állásfoglalás a HK által szervezett BSz1 konzultációkról

A Hallgatói Képviselet megkereste a BSz1 oktatóit azzal a kéréssel, hogy támogassuk a Konzultációs Projekt keretében megvalósuló BSz1 konzultációkat. Úgy gondoljuk, hogy a kérdéssel kapcsolatos állásfoglalásunk minden elsőéves hallgató érdeklődésére számot tarthat, ezért a HK-nak írt válaszlevél szerkesztett változatát az alábbiakban közöljük.

Tisztelt Hallgatói Képviselet!

Előre kell bocsátanom, hogy én és a BSz oktatásában résztvevő kollégáim is nagyon szimpatikusnak tartunk minden olyan kezdeményezést, amely a hallgatók egymást segítő összefogásáról, egymás tanulmányainak szervezett formában történő segítéséről szól.

Ennek dacára el kell mondjam, hogy a HK által szervezett BSz1 konzultációkat a jelen formájukban a BSz oktatói és a SzIT tanszék sajnos nem tartják támogathatónak, mert azt gondoljuk, hogy azok nem segítik az elsőéves hallgatók tanulmányait.

Alább igyekszem majd leírni a fenti vélemény hátterét és motivációit, de ezelőtt le kell szögeznem: mindez persze nem jelenti azt, hogy ezeknek a konzultációknak a megtartását elleneznénk vagy bármilyen módon meg akarnánk akadályozni azokat. Ilyesmiről természetesen szó sincs, hiszen ez nem a mi hatáskörünk vagy döntésünk. Azt azonban semmiképp sem szeretnénk, ha a jelen formájukban és tartalommal megtartott konzultációk a tanszék vagy a BSz oktatói által támogatottnak vagy pláne ajánlottnak tűnnének a hallgatók előtt.

Egy elsőéves hallgatótársuk jóvoltából eljutott hozzám a legutóbbi BSz1 zárthelyi előtt, 2017. október 18-án tartott HK-s konzultáció videófelvétele és a (több, mint két órás) anyag jelentős részét meg is néztem. Anélkül, hogy bántani akarnám a konzultáció szervezőit el kell mondjam, hogy a színvonalat kiábrándítóan alacsonynak találtam és úgy éreztem, hogy az esemény a résztvevő hallgatók felkészültségét nem segítette, sőt, helyenként határozottan ártott annak. Mivel a HK által rendelkezésünkre bocsátott anyagok alapján úgy tűnik, hogy a legközelebbre tervezett alkalmat is ugyanazok és ugyanolyan elvek szerint tervezik tartani, nem maradt sok mérlegelnivalónk a konzultáció támogathatóságával kapcsolatban.

Igyekszem megfogalmazni, hogy milyen jellegű kifogásaim voltak a legutóbbi konzultáció felvételét nézve. Először is: elhangzott hibás megoldás - még olyan is, amelyben a hiba súlyos és elvi jellegű volt, ráadásul az érettségibe is tartozó elemi ismeretek hiányát mutatta. Elhangzottak emellett kisebb tévedések és elvileg hibás magyarázatok is. Bár őszintén szólva elkeserítő volt arra gondolni, hogy ezeket a - finoman fogalmazva - tévedéseket az ott ülő és a streamet néző hallgatók esetleg gondosan lejegyzetelik és megtanulják, a konzultációval kapcsolatos fő ellenérzésem mégsem ezekből származott. Két, általam ennél is lényegesebbnek tartott szempontot írnék még le.

Az első, hogy a megvalósítás konkrét minőségétől függetlenül a zárthelyi előtti konzultációnak a felvételen látott formáját szinte haszontalannak tartom. Az idő jelentős része azzal ment el, hogy az elméleti anyagba tartozó fogalmakat és tételeket minden különösebb magyarázat vagy illusztráló példa nélkül elmondták és felírták a táblára. Nem tudom, a konzultáció tartói közül bárki is elgondolkodott-e azon, hogy ennek mi is a haszna vagy értelme. Ha bármelyik hallgató a ZH-ra kíván készülni, ugyanezeket a fogalmakat és tételeket megtalálja a tárgyhoz tartozó (és ingyenesen letölthető) jegyzetben is. Nem tudom elképzelni, hogy az elmélet száraz lajstromozása bárkit is segíthet: ha egy hallgató eddig nem ismert egy fogalmat vagy tételt, ennyi magyarázatból biztosan nem fogja azt megérteni és alkalmazni tudni.

A konzultáció maradék idejében feladatmegoldások zajlottak - ami már természetesen közelebb áll a ZH-ra való készüléshez. Azonban itt is felmerül a kérdés: vajon gondoltak-e arra a konzultáció szervezői és résztvevői, hogy a tárgy honlapján megtalálható egy bőséges feladatgyűjtemény, valamint az elmúlt sok év zárthelyi feladatai - mindkettő részletesen kidolgozott megoldásokkal? Vajon milyen előnyhöz jut egy hallgató, ha ezeknek az anyagoknak az önálló és így a saját tempójához és igényeihez jobban illeszkedő feldolgozása helyett a konzultáción kap egy ötletszerűen válogatott csokorra valót?

Utoljára hagytam a talán legnehezebben kommunikálható, mégis általam legfontosabbnak gondolt fenntartásomat. A konzultációnak ez a formája azt a - hallgatók körében egyébként is elterjedt és nagyon nehezen kiirtható - tévhitet erősíti, hogy a zárthelyire úgy kell eredményesen készülni, hogy sok feladat megoldását megismerjük, elolvassuk, meghallgatjuk. A valóság ezzel szemben az, hogy a matematikát nem lehet passzívan befogadni, az csak a hallgatók aktív próbálkozásai, gyakorlása, kísérletezése révén lehetséges. Olyan ez, mintha valaki úgy akarna síelni tanulni, hogy a lejtő szélén állva nézi a síelőket; a profik megfigyelése segíthet, de csak akkor, ha elérkezik a pillanat, amikor magunk is ráállunk a lécre. Ám ha egy képzeletbeli "lesiklóvizsga" előestéjén a tapasztalt síelők azzal igyekeznek segíteni a kezdőket, hogy bemutatnak néhány virtuózabb csúszást, akkor valamit nagyon félreértettek azzal kapcsolatban is, hogy ők maguk hogyan tanultak meg síelni.

Megismétlem, amivel a levelet kezdtem: az elsőévesek tanulmányainak szervezett segítését alapvetően és elvileg nagyon vonzó és támogatandó gondolatnak tartanám. Ugyancsak semmi kétség nincs bennem a konzultációk szervezőinek jó szándékát illetően. De hozzáteszem azt is, hogy egy ilyen kezdeményezés felvállalása bizony felelősséggel is jár: az elsőévesek jó része nyilván bízik a HK felsőbbéves képviselőiben és különösebb mérlegelés nélkül elhiszi, hogy a tőlük hallott információk helyesek, hasznosak és relevánsak. Ha tehát a valóság ennek nem felel meg - és a véleményem sajnos az, hogy a legutóbbi konzultáción ez volt a helyzet -, akkor könnyen megtörténhet, hogy minden jószándék dacára is több kár keletkezik, mint haszon.

Kollégáimmal együtt sokat dolgozunk azon, hogy a BSz tárgy oktatása a lehetőségek keretein belül minél színvonalasabb legyen, a hallgatók pedig minél szilárdabb és használhatóbb matematikai alapokat szerezzenek. Persze az igen magas hallgatói létszámok mellett nagyon nehéz, gyakran lehetetlen az egyes hallgatók problémáival, a tárggyal kapcsolatos nehézségeivel külön-külön foglalkozni. Éppen ezért éreztem nagyon szomorúnak, hogy a konzultációs projektet a HK ebben a formában valósította meg. Ugyanis meggyőződésem, hogy a HK lehetne valódi támasz és szövetséges a BSz anyagban nehézségekkel küzdő hallgatók megsegítésében - de ehhez egy egészen másfajta elvek mentén szerveződő projektet tartanék jónak. Olyat, ami lehetővé tenné a zárthelyikre - vagy méginkább: a hétről hétre a gyakorlatokra - készülő hallgatóknak, hogy egy tapasztaltabb felsőbbéves mellé leüljenek, a megoldáskezdeményeiket, elakadásaikat megmutassák és megbeszéljék és tanácsokat kapjanak a folytatáshoz. Más szóval: a hallgatók végre ráállhatnának a síléceikre és segítséget kaphatnának a - kezdetben talán kissé suta - mozdulataik kijavításában. Meggyőződésem, hogy egy ehhez hasonló esemény sokkal jobban segítené a hallgatókat - és még a "konzultáció" nevet is megérdemelten viselhetné.